Ideértünk. Nagy nehezen.
Az ütemtervben leírtakhoz képest a gépünk két órát késett. A vonatjegyünket nem tudtuk átvenni olyan könnyen, valamint a foglalás ellenére háttal és töltőcsatlakozó nélkül ültünk 4 órát a vonaton. A poggyászok nem fértek el a mi kocsikban, két kocsival előrébb tartottuk őket.
Nagyon kimerítő volt az út, de a látvány mindenért kárpótolt minket. A vonat varázslatos, földöntúli helyeken kanyargott. Fotózni vonatból szépen nem lehet, de próbálkoztunk:
Mellesleg a szállodalánc másik szállodája is látható a kép jobb oldalán. Elég szép kilátással rendelkezik. 🙂
A vonaton nagyon sok 55+ házaspár, vagy csoport utazott és látszott, hogy túrázni jönnek a hegyekbe. Viszonylag sok amerikai volt közöttük, amin én is meglepődtem.
Az emberek nagyon segítőkészek és kedvesek, viszont egy kukkot nem érteni belőlük. 😀 A buszsofőr, a kalauz, a kávéboltos mind nagyon aranyosak voltak, de minket biztos hülyének néztek, mert csak pilláztunk a mondandójuk végén ahelyett, hogy válaszoltunk volna. 🙂
A posztok írása bonyolultabb lesz, mivel a WiFi kapcsolatunk elég lassú, de próbálunk Titeket naprakészen tartani.
VándorSzarvas 