Az elmúlt két hét a személyes szabadság térnyerésének jegyében telt. A korlátozások minden téren lazultak: a szabadtéri kijárattal rendelkező (nem bevásárlóközpontokon belül elhelyezkedő) boltok, pubok, éttermek kinyithattak, az utazási korlátozásokat megszüntették és július 15-től kezdődően a még zárva lévő boltok és szolgáltatások (fodrászat például) is kinyithatnak. (Egyelőre mindegyikünk továbbra is itthonról dolgozik).
A várva várt szabadságnak köszönhetően Skócia utcái megteltek kirándulásra éhes túrázókkal. Mi is kihasználtuk a jó időt és a korlátozásmentességet és múlt hétvégén Tyninghame tengerpartja felé vettük az irányt, tegnap pedig Loch Lubnaig és Callander irányába indultunk el.
Mindegyik hétvégén tökéletes időnk volt és a tengerparton szerencsénk is volt, ugyanis nem voltak annyira sokan sem. Igaz, párszor eláztunk a közel egy órás sétánk során, de ez ugyebár itt nem meglepő. Timi még boldog is volt, hogy végre felavathatta a karantén során szerzett gumicsizmáját, ami az Egyesült Királyságban amúgy is kötelező ruhadarab.
Tyninghame
A szeles parti pillanatok után az erdőn keresztül visszasétáltunk, majd elégedetten nyugtáztuk, hogy a közelben lévő “törzshelyünk” (Tyninghame Smithy kávézó és cukrászda) már kinyitott, így megjutalmaztuk magunkat egy kávéval, scone-nal és red velvet sütivel.
Az e hétvégi kirándulás is jól sikerült, bár most szembesültünk először azzal, mit is jelentett mindekinek a hónapokon át tartó bezártság. Callander, amely tulajdonképpen a Felföld kapuja, mindig is közkedvelt célpont volt, de nem gondoltuk, hogy ennyire – az egyébként 1 órás utazás most kicsit több, mint másfél óra volt a forgalomnak köszönhetően. Callander központi parkolójában alig néhány hely volt, a fagyizók, kávézók és pékségek előtt kígyóztak a sorok, szinte teljesen ellehetetlenítve a 2 méteres távolságtartási szabályt. Egy gyors (kávészerzés céljából történő) megálló után így inkább továbbhaladtunk a közeli Loch Lubnaig felé – parkolóhelyek és kicsit kevesebb ember reményében.
Örökös szabály azonban, hogy amennyiben Callander tele van, északra haladva sem lesz sokkal jobb a helyzet. Ez persze nem panasz – így is találtunk egy csendes részt a tó partján, ahol sétálhattunk kicsit a természetben:
Strathyre erdei kabinok – ahol megálltunk, a tó mellett egy szálláshely üzemel: bérelhető fa kabinok az erdő közepén, a tó partján
Reméljük, Ti is Mindannyian jól vagytok! Bár nem egyszerű ez az időszak, bízunk benne, hogy Ti is megtaláljátok a pozitívat a napokban 🙂
VándorSzarvas 