2020. május 30. – hosszú idő óta az első kirándulásunk. A skót kormány enyhített a lezáráson: két háztartás tagjai már találkozhatnak egymással kültéren, amennyiben megtartják a két méter távolságot. A pihenés és feltöltődés céljából történő utazás – bár nem javasolt – elfogadott, de mindenkit óva intenek a nagyobb távolságok megtételétől. Tekintve, hogy a tavaszi-nyári időjárás évek óta nem látott meleggel érkezett (értsd: 24 fok van), felettébb nehéz a briteket arra bírni, hogy otthon maradjanak. A tengerpartok sok helyen tele vannak és még ha nem is feltétlen vízpart közelébe, egy kicsit azért mindenki kimerészkedett. Mi sem voltunk kivételek.
A szomszédos Fife tartomány felé vettük az irányt és Aberdour városkát céloztuk meg, amely Edinburgh-tól körülbelül 45 percnyi autóútra helyezkedik el. Fife térség közkedvelt választás a családos, nyugalomra vágyó lakók körében, ugyanis Edinburgh még épp elérhető távolságra helyezkedik el, hogy ingázni lehessen, viszont utóbbinál lényegesen olcsóbb ingatlanárakkal rendelkezik.
Aberdour két gyönyörű partszakasszal is rendelkezik, az egyik a Black Sands, a másik pedig a Silver Sands, a kettő “között” pedig egy rövid sétával egy kilátóponton át egyszerűen közlekedhetünk. Elsőként a Black Sands felé vettük az irányt és elégedetten konstatáltuk, hogy a helyiek nem okoztak csalódást: a kisgyerekek fürdőnadrágban rohangáltak ki-be a(z egyébként hideg) vízből, homokvárak építettek, míg a szülők a parton újságot olvasva várták, hogy a kicsik visszatérjenek a bázisként szolgáló plédre a homokban, hogy aztán cseppet sem szívbajosan tekerték köréjük a törülközőt, nehogy – a 24 fokos rekord meleg ellenére – megfázzanak a hidegnek érződő tengerparti széltől. Mintha csak Mallorcán lennék. Egy pár apró részlettől eltekintve.
Ha már egyszer itt voltunk, természetesen megnéztük a kilátópontot (lényegesen könnyebb és rövidebb túra felfelé, mint amilyennek elsőre tűnik), mielőtt tovább sétáltunk a Silver Sands felé.
A Silver Sands, amely egy hatalmas park mellett helyezkedik el, számunkra kicsit szebb, barátságosabb volt:
A partszakasztól csupán negyed órányi sétára volt az autó, az úton visszafelé pedig a vár mellett is elhaladtunk:
Nagyon jót tett ez a délutáni túra, láthatóan mindenkinek hiányzott a friss levegő. Már majdnem 9 óra felé járt az idő, amikor hazaértünk – mivel a “nyári” időszakban szinte fél 11-ig világos van, így nem probléma, ha egy-egy kirándulás hosszabbra nyúlik.
Remélhetőleg szép lassan minden visszatér a megszokott kerékvágásba, bár júliusig biztosan nem dolgozik egyikünk sem. Utána valószínűleg fokozatosan mindketten visszatérünk. És újrakezdődhetnek a kirándulások is.
Reméljük Mindannyian jól vagytok, szép hetet Nektek!
*Elnézést a címválasztásért, amennyiben nem igazán vagy otthon a Harry Potter-utalások terén – számunkra ez néha kötelező, tekintve, hogy szeretjük és amúgy is J. K. Rowling városában élünk. 🙂
VándorSzarvas 