Ahogy a legutóbbi posztban említettük, a szombati nap meglehetősen korán indult: hajnali 3-kor keltünk, hogy elérjük a 6.27-kor Atlantából New York-ba induló gépünket, ahonnan csak este 9.30-kor indultunk tovább Londonba (majd onnan 11 órakor Edinburgh-ba). Mindez azt jelentette, hogy van néhány óránk NYC-ben.
Hihetetlen érzés volt kinézni a repülő ablakán és megállapítani, hogy igen, ez New York, igen, ez a Szabadság-szobor. Az igazi.
10 óra körül már ki is keveredtünk a LaGuardia reptérről és azonnal Times Square közelébe mentünk, hogy lerakjuk a bőröndöt egy csomagmegőrző ponton – több személyes tanács szerint sem érdemes túlzottan turistának látszani, főképp nem bőröndökkel a nyakadon.
A nap mérlege számokban: nettó 6 óra, 15 kilométer, 30 fok, rengeteg ember.
A nap mérlege képekben:
Fél öt táján indultunk végül a JFK reptérre, ahonnan London felé vettük az irányt. A melegnek és a sok élménynek köszönhetően, illetve tekintve, hogy hajnali 3 órakor indult a napunk, ekkora már meglehetősen elfáradtunk, de még messze nem volt vége a napnak. A közlekedés szörnyű, de szerencsére időben odaértünk a reptérre és volt időnk enni, mielőtt felszálltunk volna a hazafelé tartó járatra, hogy – egy időre legalábbis biztos – búcsút mondjunk Amerikának. Sajnos nem sokat tudtunk aludni a gépen, így közel 30 ébren töltött óra után szálltunk fel a Londonból Edinburgh-ba tartó gépre és végül vasárnap délután 3 órakor újra a saját lakásunkban tehettük le a bőröndünket, hogy egy gyors fürdés és reggeli/ebéd/vacsora után egy hatalmasat aludhassunk.
Egy pillanatig sem bántuk meg ezt az utazást, de tény, hogy mi nem tudnánk Amerikában élni. Nagyon kis részét láttuk persze mind Atlantának, mind New Yorknak. Elég nagy a kontraszt Európához, főként Skóciához képest. De hát nem is arról szólt a kirándulás, hogy új hazát keressünk magunkat, hanem hogy ilyet is tapasztaljunk, ezt is lássuk. Nagyon különböző, nagyon monumentális, szó szerint tátott szájjal jártunk fel-alá – akinek lehetősége van, mindenképpen érdemes látni. (Tiszta levegőt mindenképpen javaslunk vinni, mert azzal nem igazán találkoztunk). Természetesen vigyázni kell, mint bárhol máshol, itt különösen. Hatalmas különbségek vannak állam és állam, sőt, kerület és kerület, blokk és blokk között, nem árt előtte utánaolvasni, hogy hova nem célszerű betévedni. Nyilván ezek sokszor eltúlzott információk, de tény, hogy sok érdekes embert láttunk (és nem csak a jó értelemben), főleg New York utcáin, így néhány óra alatt is. Bár nagyon keveset láttunk, New York sokkal jobban tetszett mindkettőnknek, mint Atlanta.
Konklúzió: talán még mindig nem hisszük el, hogy ott jártunk. Rengeteg mindent láttunk és tapasztaltunk egy hét alatt és nagyon hálásak vagyunk azért, hogy ide jutottunk. Bár hétfővel már dolgozunk, még egy-két nap szükséges lesz ahhoz, hogy visszaálljunk a rendes kerékvágásba. Valószínűleg még azután is néha egymásra fogunk nézni és hitetlenkedő arccal újra előhozunk egy-egy élményt.
Köszönjük mindenkinek a támogatást és aggódást, tényleg minden rendben van. Nemsokára újra jelentkezünk, addigis minden jót és szép napot kívánunk mindenkinek!