A legkevésbé sem értjük, hogy ugrott a naptár novemberre, de lám, beléptünk az év utolsó előtti hónapjába. Ez azt jelenti, hogy már sötét van, amikor kilépünk a munkahely ajtaján; hogy mindenki kicsit mogorvábban, a maga módján küzd a novemberi hideggel és motiválatlansággal; illetve azt is jelenti, hogy megjelennek a karácsonyi dolgok a boltok polcain – ez utóbbi természetesen még nem hoz minket lázba, hiszen még csak november van. Na jó, ez természetesen nem igaz, Timi minden egyes karácsonyi kirakat előtt megáll és gyermeki lelkesedéssel hallgatja a boltokban szóló karácsonyi dalokat.
Az év végi motivációvesztettség és az egész év terhe minket is elért, ismét meglehetősen nehéz heteken vagyunk túl. (Néha-néha elkap minket a gondolat, hogy nem egész két hónap van hátra a 2010-es évekből. Ez hogy történt?!) Mindegyikünknek voltak nehéz napjai az utóbbi időszakban, de egymást támogatva igyekszünk átlavírozni a hetek között, megtalálva benne a szépet és kihozva belőle a maximumot. Ennek fényében október végét és november elejét is kirándulással töltöttük. Október utolsó hetében egy még számunkra ismeretlen partszakaszt fedeztünk fel és Tyninghame felé vettük az irányt, ezen a hétvégén pedig északra indultunk felfedezőútra, Loch Lomond és Callander felé.
Tyninghame fele már jártunk (amikor North Berwick-be megyünk, áthaladunk a falun), de még sosem néztük meg közelebbről – jól tettük, hogy most igen. A településen tulajdonképpen semmi nincs, egy remek kis hangulatos kávézótól és egy gyönyörű hosszú partszakasztól eltekintve. Nagy szerencsénk volt az időjárással, hideg volt ugyan, de megérte a séta:
A mostani hétvége annyiban különbözött a tyninghame-i kirándulástól, hogy kicsit kevesebbet sétáltunk és többet autóztunk – majdnem pontosan azon az útvonalon haladtunk, amelyet Edinburgh-ból Fort William-be tartva követnénk, csak megálltunk Callander-ben és az erre található The Trossachs nevezetű természeti övezetben. Természetesen ismét csodás helyeket láttunk és pont jót tett mindkettőnknek a nyugalom:
A kirándulásnak hála kissé fel tudtunk töltődni és valamivel energikusabban indíthatjuk a hetet – amint Ákos torokfájása elmúlik. Sebaj, még néhány tea a meleg pléd alatt az este folyamán, és minden újra a régi lesz. Azért elővettük már a télikabátokat – a reggeli 2 fok valahogy nem segít, hogy hétfő reggel energiával telve kipattanjunk az ágyból 😀
Szép hetet kívánunk Mindekinek!
VándorSzarvas 