Nem véletlen, hogy oly sok kutatás foglalkozik az év első hónapjának az emberek életkedvére gyakorolt hatásával. A karácsony már elmúlt, a tavasz még nagyon messzinek tűnik, a bankszámláról valahogy indokolatlanul gyorsan fogy a pénz és reggel mintha órákkal korábban szólna az ébresztőóra, mint ahogy általában szokott. Sötétben indulsz munkába, sötétben érkezel haza és kicsit mintha minden lassabb, nehezebb és szürkébb lenne. Kicsit mi magunk is küzdöttünk a januárral – a héten pedig elégedetten konstatáltuk, hogy jövő héten “máris” vége és tiszta lappal indíthatjuk a februárt.
Hol máshol lehetne fokozottan érzékelni az idő ólomléptekkel való haladását, mint egy iskolában. Mi ezidáig csak az egyik oldalról tapasztalhattuk ezt, a diák szemszögéből – Timi immár lassan egy éve a másik oldalról is megélheti ezt. Megerősíthetjük, hogy nem csupán a diákok várják megváltóként a szünetet – a tanárok és az iskola adminisztratív dolgozói legalább annyira számlálják vissza a napokat, sőt, talán még jobban. Szinte biztosra veszem, hogy minden tanárnak van egy külön kis naptárja az ágya mellett, ahol esténként fáradtan és túl erőteljes tollvonással húzza a piros x-et az elmúlt naphoz, pontosan tudva, hogy még hány nap van hátra a következő szünetig. Természetesen ezt én nem csinálom, de ha valakit érdekel, már csak 10 munkanap van hátra a februári egyhetes pihenőig. A közhiedelemmel ellentétben ez csak a tanároknak és a diákoknak szünet, az iroda dolgozói – bár rövidített nyitvatartással ugyan, de – ugyanúgy dolgoznak. (Ez persze természetesen egy iskola életében, nem panaszkodásnak szántuk, Timinek szerencsére jól mennek a dolgok, egy új irodavezetőnek köszönhetően – a téli nehézségek és inkompetens kollégák után – újra nagyon jó hangulat uralkodik az irodában, elfeledtetve az elmúlt év nehézségeit).
Ákosnál is minden rendben van szerencsére – nemzetközi nagyvállalat lévén nála nem ismeretes a “szünet” és a periodikus működés fogalma, minden nap ugyanolyan súllyal bíró, teljes értékű munkanap, projektekkel, megbeszélésekkel, telefonhívásokkal és e-mailek áradatával. Természetesen az elismerés és megbecsülés sokat segít a mindennapok “átvészelésében”.
Mindketten próbáltunk együtt és külön-külön is kikapcsolódni, ki-ki a maga módján. Múlt héten Ákos elment dobolni Falkirk-be, míg Timi meglátogatta egy barátnőjét a Falkirk-től nem messze lévő Alloa nevű városkában. Hosszú hetek óta az első olyan nap volt, amikor világosban keltünk és világosban is értünk haza. Meglepődve konstatáltuk, hogy a szomszéd kivágta a fákat a hátsó kertjében – tekintve, hogy reggel sötétben indultunk 8 órakor és este sötétben értünk haza fél 7 táján, illetve a hétvégén is szinte mindig borús, sötét, esős idő volt, hogy is láthattuk volna. Felüdülés volt tehát a napsütés, az utak megteltek a legalább néhány órás kirándulást, szabad levegőt kereső, januárba belefáradó helyiekkel.
Bár ebben a hónapban nem igazán kirándultunk hétvégenként, azért egy-egy este elmentünk randizni egyet.
Mi ugyan nem tartottuk a Dry January-t (“Száraz Január”) – mi az a Dry January, kérditek? (Elnézést attól, aki tudja). A Dry January az Alcohol Change UK non-profit szervezet kezdeményezése, amely az alkoholizmus és a túlzott alkoholfogyasztás veszélyeire hívja fel a figyelmet: a január alkohol mentességével. Nem kötelező természetesen csatlakozni, de nagyon sokan (többen, mint gondolnátok!) vesznek részt. Lehet “öncélú” is, amikor csak magad miatt, az egészséged érdekében kerülöd egy hónapig az alkoholt, de amennyiben szeretnéd, a megspórolt pénzt felajánlhatod egy jótékonysági alapítványnak is. (Ha valaki bővebben olvasna erről, itt részletes információkat találhattok a kezdeményezésről: https://alcoholchange.org.uk/get-involved/campaigns/dry-january/about-dry-january/what-is-dry-january)
Minden rendben tehát minálunk – nagyon várjuk, hogy újra autóba pattanhassunk és kirándulhassunk egy jót. Hamarosan ez el is következik – már nincs teljesen sötét öt órakor! Ilyenkor tényleg sokat segít egy jó karamellás tej, főzött kakaó avagy – ha már egyszer itt vagyunk – tea. Szigorúan tej nélkül. Ott még azért nem tartunk, még csak két, közel két és fél éve vagyunk itt. Bár így is több teát ittunk már ezalatt az idő alatt, mint annak előtte bármikor. Ha már ennyit beszéltünk erről, megyek is és csinálok egyet.
Szép hétvégét mindenkinek!
VándorSzarvas 