Izlandi kalandok (2. rész)

Szerdai napunk tehát a Golden Circle felfedezésével telt. A Golden Circle egy 300 km hosszú, Reykjavik-ból induló körtúra, amely a Thingvellir Nemzeti Parkot, a Geyzir geotermikus területet, a Gullfoss vízesést és a Kerid kráter tavat érinti. Nagyon sok szervezett túra vezet erre, amennyiben valakinek egy napja van Reykjavik környékén, ez a leginkább javasolt program, amely magában foglalja a legismertebb nevezettségeket. 

Ottlétünk alatt még viszonylag sokáig volt világos: teljes világosság nagyjából negyed 10-től fél 5-ig volt, így igyekeztünk a legjobban kihasználni ezt az időintervallumot. A 8 órai reggeli után (minden nap ezt tartottuk) elindultunk a Thingvellir Nemzeti Park felé.

Szinte minden látványosságnál igaz, hogy minimális sétával elérhetőek, a parkoló sok helyen konkrétan csak néhány lépésre van a természeti csodáktól. Thingvellir ilyen szempontból picit kivétel – a parkolóból egy kiépített ösvény vezet végig a nemzeti park területén, amelyet nagyjából egy-másfél órás sétával lehet bejárni. A Thingvellir Izland első nemzeti parkja és az UNESCO világörökség része, illetve 930-ban Izland első parlamentjeként is szolgált – ez volt az egyik leginkább megközelíthető terület a legnépesebb régiók számára. Földrajzi szempontból különösen érdekes, hogy ez az észak-amerikai és eurázsiai tektonikai lemezek találkozási pontja.

Öxarárfoss (foss = vízesés)

A túra második állomása a Geyzir geotermikus terület volt. Általánosan igaz Izlandra, hogy a képek nem igazán tudják visszaadni a szépséget és monumentalitást – itt ez fokozottan igaz. A két legfontosabb gejzír a park területén a Nagy Gejzír (amelyet csak Gejzír-ként emlegetnek, ő a terület névadója), illetve a Strokkur gejzír. Utóbbi nagyjából 6-10 percenként tör ki és lövell a magasba egy közel 40 méter magas gőzoszlopot.

Testközelből átélni ilyen élményt elég nehezen lehet leírni szavakkal: 

Strokkur kitörés előtt
Strokkur a kitörés pillanatában
Strokkur a pár másodperces kitörés végén
Valószerűtlenül kék színnel találkoztunk a park területén
Geysir már évek óta inaktív (2000-ig rendszeresen kitört, azóta csak 2016-ban egyszer engedett ki gőzt) – senki sem tudja persze megmondani, vajon meddig marad az. Őt egyébként 1294-ben fedezték fel és ezzel ő a legidősebb gejzír a világon. (Összehasonlításképp, a népszerű amerikai Old Faithful gejzírt 1870-ben fedezték fel)

Meglehetősen nehéz volt elhagyni a gejzíreket, egész nap el tudtuk volna nézni ezt a természeti csodát, de ideje volt továbbhaladni, hogy újra leeshessen az állunk egy fél órával később a Gullfoss vízesésnél.

A vízesés 32 méter mélyen zúg a mélybe
Gullfoss szó szerint “Arany Vízesést” jelent

A napot utolsó állomása a Kerid kráter tó volt – itt már elég jól elkezdett havazni is.

A kráter tavat teljesen körbe lehet sétálni – van egy minimális belépő, de jelképes összeg csak, hogy segítsen a tulajdonosnak a terület fenntartásban (a tó és a maga a terület ugyanis privát kézben van). A kép tetején álló emberek jól szemléltetik a méretét.
A kráter 55 méter mély, 170 méter széles, 270 méter átmérőjű és körülbelül 3000 éves

Körbesétáltuk a tavat, majd bepattantunk a jó meleg autóba és visszatértünk Reykjavik-ba, ahol az élményeket egy steak vacsorával koronáztuk meg.

Mondanunk sem kell talán, hogy nem kellett minket altatni a nap eseményei után sem. Másnap nagy út várt ránk, hiszen a Ring Road mentén az északi főváros, Akureyri felé indultunk.

Hozzászólás